Akkor májusban a húgunk református lesz? - kérdezte nagyobbik fiúgyermek a napokban, és nekem egy pillanatra összeszorult a gyomrom. Mert az egy dolog, hogy itt Erdélyben mindenki meg van keresztelve, és egy pár hónap múlva ez alól az én lányom sem lesz kivétel (ha Emberemnek fontos, miért ne), de az meg sem fordult a fejemben, hogy ez egyéb következményeket is von majd maga után. Mint pl. a vallást. Mit fogok vajon tenni, ha a lányom majd hazajön a kötelező hittanról és megkérdezi, hogy mi ez meg az meg amaz? Mit válaszolok? Hogy mi az én hitem? Amit még én sem ismerek pontosan? Vagy hogy nem tudom kislányom, az én családom (ami a tied is részben) nagyrészt zsidókból állt, de azt se kérdezd, mert azt se tudom?!
De ne is ugorjuk ilyen nagyot. Nézzük a májust. Pl. mi van, ha a keresztelő pont beleesik majd az alvásidőbe és az akkor majd másfél éves lányom - aki valószínű akkor lát majd életében először templomot belülről, és kétlem hogy komfortosnak találná, - szóval mi van, ha fáradtságában és félelmében végigüvölti majd a szertartást? És egyáltalán hova állok a templomban? És honnan tudom majd, mikor kell leülni, felállni, énekelni? És mindenki engem néz majd, hogy micsoda pogány anyja van ennek a gyereknek, még énekelni se énekel? És kötelező e a habos-babos ruha, meg a torta meg a mindenféle cucc amire ez a külön keresztelői iparág épült, vagy főzhetünk utána a partin bográcsban a kertben?
Egyszóval ha ott van valakinél a tudás, mely szerint hogyan keresztelik a gyermekeket Erdélyben, ne habozzon megosztani velem.
Egyszóval ha ott van valakinél a tudás, mely szerint hogyan keresztelik a gyermekeket Erdélyben, ne habozzon megosztani velem.
